hu
  • en
  • E-per, avagy fogyasztható-e az új gyümölcs?

    A jelenleg elérhető információk szerint 2016. július 1. napjától kezdődően a jogi képviselővel eljáró, illetve a magyarországi székhellyel rendelkező, polgári perben félként részt vevő gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton tarthatja a kapcsolatot a bírósággal.

     A cégeljárásban és a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben már korábban bevezetett kötelező elektronikus út kiterjesztése számos problémát, illetve aggályt felvet azon túl, hogy a koncepcionális változás megvalósítása mögött meghúzódó célok méltányolhatók.

     A cégeljárásban és a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben már korábban bevezetett kötelező elektronikus út kiterjesztése számos problémát, illetve aggályt felvet azon túl, hogy a koncepcionális változás megvalósítása mögött meghúzódó célok méltányolhatók.

    Megjegyzendő, hogy a 2010 óta alternatív lehetőségként igénybe vehető elektronikus kapcsolattartás kötelezővé tétele már 2013 januárja óta porondon van, eddig azonban a kitűzött határidők folyamatos kitolásával elodázásra került az elsődlegesen a bíróságokra, másodlagosan pedig az ügyvédségre jelentős többletterhet rovó módosítás „élesítése”.

    Az alábbiak nem az e-per sajátosságainak bemutatását, a részletszabályok ismertetését tartalmazzák, hanem rávilágítanak azokra a generális rendelkezésekre és sajátosságokra, amelyek kimagasló jelentőséggel bírnak mind az ügyvédekre, mind pedig az ügyfelekre vonatkozóan.

    Ezek közül első helyen kiemelendő, hogy az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél abban az esetben, ha alperes, a keresetlevelet és a(z) – perfelvételi tárgyalásra szóló –  idéző végzést még papír alapon fogja megkapni a bíróságtól, ezt követően azonban már kizárólag elektronikus úton nyújthat be beadványt. Amennyiben nem így tesz, úgy a nyilatkozata hatálytalannak, beadványa pedig be nem nyújtottnak minősül, amely – meglátásunk szerint – túlzottan drasztikus következmény, a szakmai szervezet lobbitevékenysége alapján várható ennek időleges enyhítése (pl. hiánypótlás kibocsátásával).

    A kötelező elektronikus út bevezetésével elveszik annak a lehetősége, hogy a fél, vagy jogi képviselője a tárgyaláson terjesszen elő (papír alapú) beadványt, természetesen attól továbbra sem lesz elzárva, hogy jegyzőkönyvbe diktálja előadását.

    Figyelemmel arra, hogy az elektronikus benyújtásra használható infrastrukturális rendszer kizárólag afél és a bíróság (közigazgatási hatóság) közötti kommunikációt teszi lehetővé, az az opció, esetlegesen pedig kötelezettség, hogy a felek (jogi képviselők) egymással közvetlenül is közöljék perbeli nyilatkozataikat, szintén megszűnik.

    A jogalkotó időközben megteremtette annak lehetőségét, hogy amennyiben túl nagy méretű, illetve a jelenlegi rendszerben nem továbbítható típusú (pl. CD-lemez) egy peres beadvány, úgy annak előterjesztése – egyedi bírói mentesítés alapján – megtörténhet továbbra is papír alapon, illetve egyéb úton.

    A 2016 áprilisa előtt napvilágot látott koncepció szerint, kizárólag a jogi képviselőként eljáró ügyvéd (vagy jogtanácsos) személyes ügyfélkapuján keresztül lehetett megküldeni a beadványt, amely rendkívül nehézkessé és adatvédelmi szempontból aggályossá tette volna egy nagylétszámú szervezet (akár ügyvédi iroda, akár gazdálkodó szervezet) esetén az elektronikus kommunikációt. Ezt kiküszöbölendő, a szoftverháttér fejlesztéséért felelős szervezet igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy az elektronikus kapcsolattartás ne közvetlenül személyes ügyfélkapuk igénybevételével, hanem az ügyvédi irodához, illetve a gazdálkodó szervezethez kapcsolódó ún. perkapu útján történhessen. Amennyiben ez ténylegesen megvalósul, számos technikai probléma elhárul, azonban a tervezett kifejlesztési határidő (2016. május 20.) és az e-per kötelező bevezetésének időpontja közötti felkészülési idő rendkívül csekély, így szükségeslehet a kötelező bevezetés áttétele későbbi időpontra.

    Az infrastrukturális háttér működésének rendkívül sarkalatos pontja, hogy kizárólag a bíróságok (közigazgatási hatóságok) által rendszeresített nyomtatványok használata útján terjeszthető elő beadvány, amelyeket a bíróságok (közigazgatási hatóságok) kötelesek lesznek folyamatosan frissíteni. A Pp. jelenlegi szabálya szerint abban az esetben, ha az előterjesztő nem a legfrissebb nyomtatvány használatával nyújtja be beadványát, úgy az elő nem terjesztettnek minősül, amelytúlzott hátrányként értékelhető, így ebben a kérdésben is szükséges a módosítás úgy, hogy hiánypótlásra okot adó körülménynek minősüljön a fenti eset.

    Összességében kijelenthető, hogy az e-per bevezetése a professzionális bírósági igényérvényesítés felé vezető út fontos mérföldköve azáltal, hogy olyan gazdasági társaságok számára is kvázi kötelezővé teszi jogi képviselő igénybe vételét, amelyek korábban enélkül pereskedtek. Úgy véljük azonban, hogy a jelenlegi struktúra nem képes azt a célzott hatást kiváltani, hogy csökkenjen a papírhasználat figyelemmel arra, hogy az ügyféloldali jellemző papír alapú iratiktatás mellett a bíróságok is minden esetben ki fogják nyomtatni az elektronikusan beérkező beadványokat (ennek megvannak az indokai). Így azon túl, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás az ügyvédség és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek esetében adminisztrációs többletterhet fog generálni, a bírósági ügyvitelt sem képes a jelenleg ismert formájában egyszerűsíteni, kezelhetőbbé tenni. Mindezek alapján leszögezhető, hogy amíg a jelenlegi infrastrukturális koncepció nem változik meg, az elektronikus kapcsolattartással érintett szereplők csak abban tudnak bízni, hogy a 2016. július 1. napjában kitűzött határidőt ismét meghosszabbítsák annak érdekében, hogy egy kiforrottabb és könnyebben kezelhető rendszer útján lehessen elérni a gördülékenyebb bírósági ügyintézést.

    „Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak.

    A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos.”

    Honlaptérkép

    • főoldal
    • Rólunk
    • Szakterületeink
      • Bank-, pénzügyi- és finanszírozási ügyletek
      • Ingatlanfejlesztés
      • Fúziók és Felvásárlások
      • Rendes és választott bíróság előtti peres ügyek
      • Adójog
      • Média és telekommunikáció
      • Gyógyszeripar és Egészségügy
      • Társasági jog és kereskedelem
      • Munkajog
      • Energetika
      • Fizetésképtelenségi eljárások
    • Munkatársaink
    • Publikációk
    • Hírek
    • Karriera
    • Kapcsolat 

    1022 Budapest, Árvácska u. 6.
    titkarsag@sarhegyi.hu
    www.sarhegyi.hu